MERÉSZ BÁTORSÁG ÉS KÍGYÓCSONT (második fejezet)
Edo.Nyüzsgő,hangos nagyváros.Japán központja.Ifjak,vének,boldog,boldogtalan,mind ide vágyott,ha nem is örök időkre,de legalább egyszer rövid élete alatt. Két fiú álmuldozott a sodró tömeg közepén.Az egyikük hosszú fonatban hordta a haját,a másik pedig szinte kitűnt a sokaságból meglepő öltözékével és nőies megjelenésével. Egy csapat csacsogó udvarhölgy haladt el mellettük,félszemmel Bankotsura sandítottak,összesúgtak,majd kacarászni kezdtek. -Szajhák!-mondta Jakotsu undorral a hangjában. Bankotsu miután eleresztett egy mosolyt a hátraforgolodó lányoknak különös utitársához fordult. -Mi a baj Jakotsu-sama?Talán nem szereted a szép női testet?- Jakotsu nem válaszolt,csupán egy torz grimaszt vágott. -Jól van!-hagyta rá Bankotsu-inkább keressünk valami ehetőt! Jakotsu csípőre vágta a kezét és koncentráló arccal körbetekintett az emberek feje felett a piactéren. Néhány percnyi álldogálás és leselkedés után hirtelen felragyogott az arca,összecsapta két tenyerét,a hangja pedig kislányosan elvékonyodott: -Nézd!Egy fogadó!ÉLJEN!- Bankotsu felhúzta a szemöldökét: -Neked van pénzed?Mert nekem egy árva fityingem sincs!- A fiúnak egy szemvillanásnyi ideje sem volt,hogy felfogja mi történt,csak azt látta,hogy Jakotsu hosszú ujjai között egy bugyeláris tűnik fel. -E-ezt hogy csináltad?- -Az a jampec nem vigyázott eléggé rá!Én csak megtaláltam a zsebében!Különben is túl kövér volt..... Bankotsu nevetve hátba vágta Jakotsut,aki kishijján lefejelt egy parasztot. -Nem semmi figura vagy hallod e....!Na menjünk és lakjunk be! Átvágtattak a tömegen,célirányosan a kocsma felé. Bankotsu belökte az ajtó,mire az fájdalmasan recsegve ropogva kinyilt. A dohányfüstös lebúj a két érkező felé fordult:ki csak félszemével,ki feltűnően végigmérte Bankotsut és Jakotsut. Egy nagy kerek asztalhoz leültek.Nem sokára egy görnyedt emberke ugrott melléjük. -Mit adhatok?- Bankotsu elgondolkozott egy pillanatra. -Hm.....talán.....szakét...és valami sültet!- A kisember szaporán bológatott.Majd megfordult hogy kihozza az ételt,de Bankotsu elkapta a vállát. -Hé!A barátom meg se kérdezi?- A kocsmáros remegő kocsonyaként feszengett a fiú erős keze alatt. -De ifiúr!Ez csak egy sehonnai kéjenc......- Bankotsu végigmérte az emberkét,majd Jakotsura nézett. -Hallod Jakotsu?Te kéjenc vagy?- A fiú lazán vállat vont. -Csak a csinos fiúkat szeretem....- -Hallod kocsmáros?Te sajnos nem vagy az esete.....és meg is sértetted úgyhogy...-Bankotsu szorítása erősebb lett,a férfi pedig hallkan felssszisszent.-.....hozz neki is szakét,ha nem akarod hogy a fejed elválljon a testedtől.... Az emberke verejtékben fürödve elhordta az irháját és kihozta a két fiú rendelését.Aztán meghúzta magát,mint valami csótányféle rovar. Bankotsu egy szuszra megitta a szakét.Jakotsu apró hörpintésekkel fogyasztotta az italát. Csak akkor lettek figyelmesek a szomszéd asztalnál ülö férfitársaságra.Nagy hangon beszélgettek és nevetgéltek,miközben ebédeltek.Katonaféléknek tűntek,mégsem voltak azok.A lábuk mellett és a székeik alatt különböző nemű fegyverek és egyéb kellékek pihentek. -Ebből a szellemből aztán jót ebédeltünk!Az a fickó a fél vagyonát kifizette,csakhogy megszabaduljon végre a bestiától.... -Úgy van!A bolond!Mi meg jót szórakoztunk! -Mostanában annyi a szellem,mint égen a csillag.megélünk belőlük öregségünk napjáig..... -Hacsak ketté nem szel egy nagyobb szörnyeteg!- -Ne félts engem barátom!Előbb vágom le a rusnya dögöt,mielőtt az megnyikkana.... Bankotsu és Jakotsu kíváncsian füleltek.Mik vagy kik lehetnek ezek a fickók,hogy ilyen jól eléldegélnek a világban,ráadásul még jól is érzik magukat. -Akkor volt nagy eszem,mikor szellemirtásra adtam a fejemet....a császár szolgálatában sem éltem ilyen jól...-folytatta az egyik férfi társaihoz intézett szavait. -Szellemirtók?-Jakotsu elkerekedett szemmel nézett Bankotsura,aki közelebb próbálta a székét ügyeskedni a szomszédos asztaltársasághoz. -Már most meg van a következő munka fiúk...állítólag egy palotát kell megtisztítanunk...bőségesen megfizetnek majd és azt beszélik gyönyörű hölgyek is vannak ott. -Khm.... A férfiak megfordultak. Bankotsu áthajolt a székén és "bájos" mosollyal az arcán megszólította a szellemírtókat. -Elnézést uraim!De nem tudtam megállni,hogy ne csatlakozzam! -Mit akarsz öccsi?-horkant fel egy nagydarab fickó,aki eltakarta a félkilátást a kocsma többi részébe. Bankotsu szeme ravaszkásan csillogott. -Tudják uraim!Magam is szellemvadász volnék!a barátom szintén.(A társaság meglepetten meredt Jakotsura,aki szívélyesen integetett) Sok minden láttunk:sok borzalmat....és azt kell mondjam a szellem,akit épp megölni készülnek,nem egy könnyű eset..... -Honann vagy ilyen jól informált kölyök?- -Már hónapok óta követjük a férget!Van egy kis tartozásom,amit le akarok vele tisztázni!- A férfiak összevont szemöldökkel meredtek a két fiúra. A fönök,aki eddig nem sokat szólt,most felállt és Bankotsu elé lépett. A Kétszer akkora volt,mint ő,arca szögletesvolt,az álkapcsa erőszakosan meredt előre,nehéz fekete páncélt viselt széke mellett pedig egy óriási fegyver pihent. -És mit akarsz?- Bankotsu közelebb intette magához a szellemírtót és lejebb vette a hangját,mintha valami nagyon bizalmas dolgot akart volna közölni: -Társulni!- A férfi felvihogott.A kocsma egy emberként fordult a nevetéstől rászkodó hústorony felé. -Jópofa vagy fiacskám,de egy kicsit pimasz!-Azzal felkapta Bankotsut a grabancánál.A szék nagyott csattant,ahogy eldőlt. Jakotsu is felállt.A keze ökölbe szorult. Bankotsu továbbra is kitartóan vigyorgott. -Nem fogod megbánni!Különben is kell valaki,akit csalinak használhatsz! A férfi elmélkedőn forgatta a szemeit.Nem sok sütnivaló szorult belé,az sütött a képéről. -Na jó!Te kis ficsúr!De ha ez valami átverés,lenykazlak,mint egy nyavajás kis patkányt!-azzal áthajította Bankotsut a kocsma másik oldalába.A fiú feje nagyott koppant,ahogy találkozott a fallal. A világ sötétbe borult.Csupán egy vércsík és látszott a belőle. (folyt.köv)
|